Nem tehetek róla, de bizonyára rasszista szemem van. Magyarerő olvasói talán még emlékeznek rá, amikor nem is olyan rég megírtam, hogy egy kaposvári bevásárlóközpontban egy nemzetalkotó kisebbség népes családja télvíz idején a gyümölcs és zöldségosztályon szemezgetett a méregdrága, import szőlőből, mit sem törődve, hogy sokaknak ez nem tetszik. A biztonsági őr nem volt hajlandó intézkedni velük szemben, mert még ő húzná a rövidebbet. Inkább hagyta, hogy jól teletömjék bendőjüket ezzel a finom gyümölccsel.
Ma megint az átkozott rasszista szemem egy másik bevásárlóközpontban egy nem idén barnult le nőn és karján ülő kisfián akadt meg, amint egy tábla csokoládét dugott el a bő szoknyája valamelyik zsebébe. Igaz most a biztonsági őr a helyzet magaslatán volt, és lefülelte a bolti szarkát.
Mégis sajnáltam szegényt. Túl fiatal volt, és talán ez volt az első, igazi fogása ezen a pályán., és nem szerzett elég tapasztalatot, hogy tudja, mivel jár ilyen népség zaklatása. (Hamarosan majd megtanulja).
Az üzletben mindenki nagy kiabálásra lett figyelmes. A nő ordított, mint fába szorult féreg, vagy mint akinek a haját húzzák. Pedig senki nem nyúlt hozzá, csak a biztonsági őr arra kérte, vegye elő bő szoknyája zsebéből az eltulajdonított árut.
Megpróbálom visszaadni az ott elhangzottakat. Természetesen messze nem olyan modorban, mint ahogy a lopás elkövetője előadta a magánszámát. Ugye a kedves Olvasó megérti a nyomdafestéket nem tűrő szavakat kerülni fogom, de talán így is elegendő lesz bemutatni mi történt az üzlet egyik pénztáránál mindenki legnagyobb megrökönyödésére.
Amikor a roma nő látta, hogy nincs menekvés előkotorászta a bűnjelt, és a biztonsági őr elé vágta káromkodás közepette:
-Jaj, de odavannak ezért nyüves csokoládéért. Ettől a szegény kisgyerektől sajnálják. Hogy a devla vigye el magukat! Tudják meg, ha akarnám az egész boltjukat megvehetném. Tessék itt van, dugják fel maguknak!
Hallottam, a sorban egy kalapos úr megjegyezte:
-Ha ilyen gazdag vagy, akkor miért lopsz? Ha nekem kell valami, akkor azt én kifizetem, pedig engem nem vett fel a pénz, és ráadásul még segélyt sem kapok.
De ezt a nő nem hallotta meg.
Talán jobb is.
Nem tudom, ezek után, mi történt. A biztonsági őr és a tetten ért vevő félrevonult, és innentől kezdve megint minden ment a maga útján.
Hogy nekem mindig csak ilyeneket kell észre vennem. Mint, ahogyan előbb már mondtam, bizonyára a szememmel van baj.
Holnap el is megyek egy szemészhez, hogy tegyen valamit a rasszista szememmel!