Ragyogj, ragyogj legyőzhetetlen élet,
Velünk történő csoda, nem semmi ez,
Tetteinket valaki számon tartja,
Mikor kisodródunk arra a partra.

A hajnalban, nappalban és alkonyban
Mennyi tennivaló és szép dolog van,
Sejtjeink pusztulnak, újra élednek,
Folytatást és jövőt adnak a létnek.

Ragyogj, ragyogj te diadalmas élet,
A tegnapi homályból mára fény lett,
Százezer év alatt emberré válni,
Légy büszke magadra, mert ez nem semmi.

Mikor kezdődött el, mikor lesz vége,
Mi célja mindennek, és vajon mi végre,
Élet, ember és gondolat mit jelent,
Ki formálta a múltat, jövőt jelent?

  Én most egy kicsit szomorú, bús vagyok,
Oda se neki, ti csak ragyogjatok,
Még sötét éjben is csillagos az ég,
Csak felhőket látunk, de fenn minden kék.

Titkokat suttognak bennünk a gének,
Jövőt jósolnak ifjúnak és vénnek,
A világ templom, előttünk egy oltár,
Ragyogj csak te is, hiszen ember voltál.

2016. 01. 04.