A gonoszság rút arcai
végig szántanak rajtad,
megtépázott ős röhejjel
ostorozzák szavaidat.

Nekik semmi nem számít
rágják - köpik szavaid,
egy fő cél van előttük
mutatni ők a bíráid.

Kéj gyönyörrel boldogan
nézik gyötrő szenvedéseid,
örömükben azt sem látják
egymást hogyan tépkedik.

Mély érzelmek utat törnek
ahogy írom le e sorokat,
mert bennem is van fogalom
sok-sok érzelmes gondolat.

Kinek néha tükörbe
kéne olykor néznie,
azt tart tükröt sokszor
másoknak elébe.

Varga István Barcs.2017.04.26.