Olyan vagy nekem
Mint a lámpa fénye
Életem sötétjében
Világítasz még nekem
Ott túl a fény özönén
S hangod sem hallom én
Mégis világít, mint lámpafény

Olyan vagy nekem
Hol tavaszi virágzással
Hol nyári nagy meleggel
Hol őszi lombhullással
Hol téli zúzmarával
Jössz felém, s bántod szívemet

Olyan vagy nekem
Mint tavaszi zápor után
Az égen a szivárvány színe
Vagy nyári zivatarban
Az ég csattanó zengése
Mint augusztusi éjszakában
A csillagok hullásának fénye
Hol nyári nagy meleggel
Hol őszi lombhullással
Hol téli zúzmarával
Jössz felém, s bántod szívem

Reményem vagy nekem
Mint a nap ragyogása
Majd ősszel sűrű köd hullása
Melyen nem láthatok át soha
Csak hangod hallom a sötétben
De már nem látom utam a messzeségben
Reménytelenség vagy nekem
Mint zimankós égnek sűrű hóesése
Nem várom már kedves szavad
Didergő télben megfagy a gondolat
De még levegő vagy, ki kicsit éltet
Mert levegő nélkül megfagy a lélek

2O14.O3.3O.Mosonmagyaróvár