Eltelt az idő, elért már az a kor,
Amikor az mondja a kedves doktor,
Elkelne ide egy teljes új fogsor.
De úgy hozza sors, valamilyen okból,
Nem marad semmi a tartalékomból,
Elromlik valami, a szerelő szól,
Adjak még tíz ezret a pénztárcámból.

Így hát megmarad a régi fogsorom
Helye, ezért nem orvosom okolom,
Valahogy elnyámmogom a falatom,
Amíg nem jön egy szerencsés alkalom.
Nézzétek el, majd én is csak megszokom,
Túlteszem magam hiányon, pár lyukon.

Bibliát lapozhatsz, vagy akár Koránt.
Senki sem kerülheti el a sorsát,
Csattogtathatja hófehér fogsorát.
Olyan mindegy lesz majd túlnan, odaát,
Istent nem érdekli műfog, vagy saját,
Ahol nem lesznek nappalok, éjszakák.

2016. 02. 12.