Kezem a kezedbe tettem,
nem szóltál semmit, csak néztél csendesen.
Egy apró szorítás, mit kezemen éreztem,
s örökre összeforrt szíveddel a szívem.
Nem kellett szólni, éreztük legbelül,
s Ámor angyala súgta, már nem vagyok egyedül.
Boldogság költözött a kettőnk szívébe,
szavak nélkül is tudtuk,
így maradunk örökre.
Kezem a kezedbe tettem egy csodálatos délután,
tanunk volt a jó Isten
és a templomi homály.
Szűz Mária édesen letekintett miránk,
én válladra hajtottam könnyes orcám.
Megható pillanat a templomi homályban,
hol két ember megtalálta
a boldogságot egymásban.
Ma is csodálatos szép emlék,
hisz a boldogság ma is a miénk!

2024. január 8.