Az idő halad az évek, pillanatok,
Édes gyermekemnek vajon mit adhatok.
Múltba visszanézek írok sok emléket,
Hogy régi időkből tanulj emberséget.
Tudd hogy az őseid a papád és mamád,
Örökségül hagyta minden magyar szavát.
Ősi családfánknak legszebb üzenetét,
Hazánkhoz hűséget és hőn szeretetét.
Erős kötelék a családi életünk,
Áldott az ünnepünk, ha együtt lehetünk.
Neked adom ezek élménydús halmazát,
Vidd csak el magaddal élvezd a hatalmát.
Tenyeremben tartva átadom most neked,
Földünket a vizet, a napot az eget.
Mit a világ ejtett, sebeit gyógyítsad,
A kihívás oly nagy csak erővel bírjad.
