Szonett Hozzád

Ne fürkészd, már ne keresd vétkem, hibám,
mert mindent megbocsát az, aki szeret,
hadd nevessek magamon együtt Veled,
oldódjon a szenvedés és a magány.

Botlásban, bűnökben bíz nem volt hiány,
még most is haragszanak rám az egek,
oldozz fel engem, remélem, még lehet,
majd meggyógyul az én lelkem is, talán.

Hibáim ne keresd, többé ne kutasd,
vonzó lényed már melletted maraszt,
tarts meg magadnak, ilyennek fogadj el.

A szívem úgyis fáj, vérzik, könnyezik,
mindent elmondok, nem tagadok semmit,
ha kétkedsz, szerelmem híven megfelel. 

2014. szept. 18.