Ha a testemen érzem a tested,
s a lüktető mámor édes borként tüzeli fel a szunnyadó a vágyat,
s az édes nedű csurran, cseppen,
s érezni az éledező szenvedélyt ágyékod rejtekén,
ó, igen, kedvesem, igen, ez, amire úgy vártunk,
s most eggyé váltunk.
Ó, édenkert csodás virágainak bódító illata, mely elkábít, és varázslatos
illatfelhőbe borítja izzó testünket.
Ó, édes szerelmem, tiéd most a minden,
nincs lehetetlen,
szívünk dobban,
egyre gyorsabban, mint a sámándobok, ha felzengenek az esti bíborszínű naplemente
reszkető csendjében.
Ó, mily csodás, ha a vágy elnyeri jutalmát,
övé lesz az áhított boldogság.
Ó, ha beteljesül az izzó lávaként hömpölygő vágy,
mely ellepi reszkető testünket, s a két karod ölelése ad reményt,
hogy repüljünk vágyunk repülőszőnyegén egy csodálatos világba.
Fogj szorosan, kedvesem,
el ne engedj,
ölelj, csókolj,
szeress, szeress.

2023. április 14.