Ha az ember a Barátságról beszél, valami nagyon szép, megfoghatatlan, de mély érzés tolul fel a lelkünkben. Így vagyok én is ezzel. Nincs távolság, nincs idő, csak az érzés van. Írhatnék szép idézeteket, de az most valahogy nem megy. Egyszerűen azért, mert az a barátság, ami kettőnk között van, több annál. Tisztább, mélyebb, igazabb... Azokat a szavakat más írja, ezek pedig az én érzéseim.

Drága Juci! Mindannyiónk lelke vagy itt. Közel s távol, de hiszem és tudom, hogy mennyire szeret mindenki. (De azért én a legjobban, mert összeköt bennünket hosszú évek óta ez a lelki barátság). 
Önző módon magamról beszélek, de ezek a szavak Neked, Rólad szólnak!

Köszönöm a sok szép emléket, amit Neked köszönhetek, a szép estéket, amiket együtt töltünk beszélgetve , a bizalmat, amivel megtisztelsz, és amit feléd érzek.

Egyszóval! Köszönöm, hogy a Barátom vagy, és a Jó Isten adja, hogy ez nagyon sokáig így legyen! Isten éltessen névnapod alkalmából!