Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Némaságba zárt idők

Julika
Julika képe

 

Akkor össze tudtunk fogni testvérien.
Szerettük egymást mind, lelkesen.
Történelmi tanúként emlékezem.
Fájón gyönyörű érzés maradt bennem.
 
Túléltük a kegyesnek tűnő terror éveit;
Bosszú sem élt bennünk, de élt a hit.
Nem beszéltünk róla. Csendre intett.
Ott, hol össze tud fogni egy nemzet,
A mélybe temetve parázs izzik bent.
 
Nem lázongtunk, nem találkoztunk.
Fekete autók láttán is némaságunk
Óvja gondolataink, s vele sorsunk.
Utunkra, eltérítve is rá találunk.
Szeretjük hazánk, és nem lázítunk.
 
Csendesek a holtak, s csillagként ragyognak.
Szülők gyásza csendes; s ők befelé sírnak.
Gyermekeik előtt sem beszélnek arról,
A kedves arc mögött hogy lapul a terror.
 
Hittük, és tudtuk: a néma betűk életre kelnek.
A csendes holtak álmai még szenderegnek.
Magyar földből, anyaölből, anyaföldből élet sarjad.
„Csőcselékként” anyaföldben nem nyughatnak.
 
Jön még idő, s a lelkiismeret egyszer ébredni kezd.
Ártatlan bajtársak, ártatlan gyermekek vére szól:
A szó elfojtva bár, de jön a lelkiismeret!
Felkiált odabenn, jöhet és jön még őrület.
 
Jaj, a gyilkosnak, ó, jaj lesz  a léleknek!
Félhet a végtől, félhet a kiontott vértől.
Kegyes halált hiába várt -, az lassan érkezik.
Jaj, az árulónak, ki eladja népét, s hazáját is.
 
Jön egy más kor, a jövőről, s az életről szól.
Ezért fogjunk össze mi, magyarok!
Ne tévesszenek meg a demagógok!
A nemzetnek élni kell, magyarnak maradni!
 Testvérként, kéz a kézben, újra összefogni!
 
Nyírbogdány, 2017. október 25.

Rovatok: 
Vers