Napsütötte tavaszi nap,
szirmot bont a nárcisz,
fehér, sárga csillagarca
már messziről látszik.

Mámorító, édes illat
hófehér lepelben,
sárga párja kelyhe mélye
méhecskét vonz s rejt el.

Hajladozik jobbra, balra,
ha szellővel játszik,
s bólogat, ha megcsodálják,
ó, de kedves nárcisz.