Mint kultúrát kedvelő ember, nézem az internetet (facebookot). Megszaporodott a "költők" és "festők" társasága. Nem is azzal van baj, hogy valakik szeretnek írogatni, festegetni, hiszen a tehetség akkor mutatkozik meg, ha valaki gyakorolja azt a művészeti ágat, amely közel áll hozzá. A gond ott kezdődik, ha a tehetségnek a szikrája sincs jelen, csupán az egyén gondolja azt önmagáról, vagy néhány laikus barátja, barátnője vezeti őt félre az érdemtelen dicsérgetésekkel. (Mindezt több honlapon évek óta tapasztalom!)  Pedig egy őszinte kritika többet érne!
   Sok hozzáértő embernek, - akik felsőbb szinten tanulták a művészetek e két ágát, - forog a gyomra, amikor egy-egy verset elolvas, vagy egy-két festménynek titulált képet megnéz. A "festményekről" most nem szeretnék írni, legfeljebb annyit, hogy óvodás gyermekem különb képeket fest azoknál a mázolmányoknál, amelyekkel a facebookon tetszeleg néhány önmagát művésznek beállító egyén. Az a gond, hogy saját maga eldönti, hogy festeni fog, majd néhány kép után - ami legfeljebb csak neki tetszik, vagy az őt ilyen-olyan okok miatt ajnározó, hízelgő baráti körének, - s akik dícsérgetik agyba-főve. Ezeknek az embereknek az nem jut eszébe, hogy sokkal többet ártanak az adott "művésznek", mint amennyit használnának.
   Maradok az irodalomnál.

   Ha valaki írásra adja a fejét, alap, hogy először meg kell(ene) tanulnia helyesen írni! A feltett versek legtöbb esetben hemzsegnek a helyesírási hibáktól, az érthetetlen, sületlen mondatoktól, szavaktól, gyerekes, óvodás szintű fogalmazástól. A helyesírás megtanulása általános iskola alsó tagozatos tananyag. Annak nem tudása minősíti az írót, hiszen versét  nyilvánosság előtt közzéteszi! Meg kell jegyeznem, a közelmúltban olvastam olyan gyerkekeknek készült verses könyvet, amit a szponzoroktól valamiképpen összeharácsolt pénzből sikerült kiadatni az illetőnek. Elképesztőnek találtam, hogy a "költő"-nek van mersze e könyvét ajánlgatni az interneten. Szó sincs arról, hogy magán véleményemet próbálom ilyetén módon ide vetíteni! Tucatnyi neves irodalmár véleményét osztom ezzel! 
   Még nevetségesebb az, hogy hasonszőrő műveletlen, az irodalomhoz csöppet sem konyító "költők"  külön csoportokat létrehozva, okítják, értékelik, papírból készített "oklevelekkel" jutalmazzák az irodalomhoz, versíráshoz alig-alig konyító "költőket"! Erről több ízben értekeztem is (különösen egy-egy pályázat elbírálásánál) pl a Magyarerő honlap működtetőivel, irodalmárokkal, neves költőkkel.) Meglepett, hogy véleményeink szinte szórol-szóra megegyeztek!
   Nem dicsőség az ilyen "nagy semmiért," érdemtelenül szerzett oklevél, különösen akkor nem, ha nagy nyilvánosság előtt még dicsekednek is a kapott oklevéllel, amin ugyanúgy megtalálhatók a helyesírási hibák, mint a jutalmazott versekben.  (Nem vicc!)
   Több ízben zsűriztem különböző pályázatokra benyújtott írásokat. 10-15 pályázatból alig akadt egy-kettő, amit figyelembe lehetett volna venni, ha nem csak a tartalmat nézem! Azt már meg sem említem, hogy a pályázat címe minden esetben világosan, érthetően van megadva, ám a beküldött anyagok nem arról szólnak, amiről kellene! 

Fentieket azért írtam le, mert többen megkérdezték, miért nem vállalom a zsűrizést az utóbbi időben. Nem szívesen adom a nevem kritikán aluli pályázatok bírálásához sem a Magyarerőn, sem máshol!
Az igényes pályázat pedig kevés - négy, öt maximum - amit bírálni lehet(ne).  

Ezen írásom nem csak a Magyarerő honlapra vonatkozik, mert zsűrizni nem csak ide hívnak, hanem általános tapasztalat az interneten fellelhető összes irodalminak nevezett honlapra, és az azon publikálók nagy részére.  Attól még senki nem lesz költő, hogy ír néhány bugyuta verset! Költővé attól válik valaki, ha igényes verseit hozzáértő emberek elismerik.

Nem áll szándékomban senkit megbántani, megsérteni, mint írtam, VALAMENNYI IRODALMI HONLAPRA vonatkoznak megállapításaim. Ám remélem, leírt szavaim elgondolkodtatnak minden "költőt", és nagyobb odafigyeléssel teszik közzé írásaikat! 

Dr.Varga Fatime