Még mindig halljuk éneküket!
Könyörögve kérték Istenüket,
Daluk reménykedve szállt,
Adjon Isten szabad hazát!
De a fegyver szava elnyomta a dalt,
Száz torokból szakadt a jaj.
Golyószóró, kézigránát kaszált,
Hozott fegyvertelen emberekre
Kegyetlen halált...
Mosonmagyaróvár népe
Gyászolsz-e már ?
Szíved mélyén őrzöd
A Hadúr diadalát!
Gyásznapot hirdet az egyik,
Még mindig helyesel a GAZ.
Élőnek nem nyújt vigaszt,
A megbocsátás elmarad!
És a holtak nem beszélnek,
De nyílik sírjukon virág.
Gyertyák lángja lobban,
Kegyelmet még nem ad a Világ!
Még mindig halljuk éneküket,
Hangjuk az Istenhez szállt.
Sírhalom jutott nekik,
Nekünk fájdalom és néma gyász!
Lenn a sírban ott pihennek,
Nekik szól a kegyelet.
Élő még mindig siratja
A fájó, múló emléküket.
2026.
TM
