Mit súg a levél a fának,
Isten áldjon, engem várnak.
Felkap engem, tovavisz a szél,
Bús elmúlásról nekem beszél.
Köszönöm, hogy védtél,
Karjaidba öleltél.
Köszönöm az életet,
Hogy veled élhetek.
Elbúcsúzok tőled,
Oly szép volt az élet.
Lehullok a földre,
Száram elhagy örökre.
Tavasszal születünk,
Nyáron dalt zizegünk,
Ősszel elhagyunk, búcsúzunk,
Télen elmúlunk, meghalunk.
Örök körforgás az élet,
Aki élt, egyszer elmehet.
Szép volt a zöld levél,
Ősszel búcsúzik, s útra kél.
S nem fáj a búcsúzás,
Ez az élet körforgás.
Egyszer fenn, egyszer lenn,
Hogy voltál, ennyit jelent.
Mosonmagyaróvár, 2012. szeptember 15.
TM
