Ó díszes madarai a világnak
Hazámra mily fagyöngyöt szántak
Szép tollú madarak énekeljetek
Csőrötökbe ne fagyöngy magot vigyetek

Ne szálljatok szép hazám
Dús lombú fájára
Ne hozzatok élősködő
Fagyöngyöt rája

Volt már dísz elég a fánkon
Télidőben is ne díszelegjen az ágon
Ne szívja vérét hazánk fájának
Nincs már levele sem lombkoronájának

Elhervadt ágát nincs mi éltesse
Nem hajt tavaszra új ága
Nem lesz új levele
Kéreg alá is benyúl a fagyöngy gyökere

Hess madár mondanám !
De nem ijed meg tőlem
Elszórja a magot, tavaszra kikeljen
S elviszi az energiát, nincs kegyelem

Hiába mondjátok nekem
Jó villámhárítónak 
Mindenféle betegség meggyógyítónak
Boszorkány seprűnek, vagyon irtónak

Mert a díszes madarak csak jönnek
Csőrükben mag van, s mindent visznek
Fagyöngyön keresztül élősködnek
Rá hozzák fánkra, a kínt, keservet

Szemünk előtt szárad
Hazánknak szép fája
Törzse kérges lesz
Nem hajt új ága
Fagyöngynek virul élősködő virága

2O13.O1.O8.Mosonmagyaróvár.