Nézem, hogy a végtelen búzaföldnek,
Illata száll, színe aranysárga ,
Fehér pillangók táncolnak körözve ,
Pihenni a kalászokra szállnak.
 
A rég elmúlt évek jutnak eszembe,
Kézi erővel, küzdve arattunk,
Mindennapi kenyerünket így kellett,
Újabb termésig biztosítanunk.
 
Már hagyománnyá vált az országunkban,
A friss új kenyeret ünnepeljük,
Hálát adunk Istennek a templomban,
Pap áldását adja, majd megszegjük.
 
Frissen párolgó, meleg és puha, lágy,
Levegőbe száll a friss illata,
Meg kell ám becsülni minden falatját.
Dolgos család munkájával adta.
 
Írta:Bíró Antalné
.2017.08.16.