Mind hiába
Mind hiába ragyog a tavaszi napsugár
Szívemre jeget fú a zord idő
Jégcsapok takarják már
De reménykedek a meleg nyár eljő

Dideregve fázom
Messze a túl parton a tavaszi táj
Betakarom szomorú szívem
Ne sajnáljon senki ,valami fáj

Pedig vártam a tavaszi napot
S eljött nem késett ragyogott
Oly messze a Badacsonyi táj
Nem érek el oda soha már

Túlparton az ismerős hegyek
Oly szép volt a baráti szeretet
A déli partra sem jutok el
Hol ifjúságom sellőként énekel

Távolságokat csak lelkem rója
Nincs csónak mi átevez
Egyik partról a másikra
Csak képzeletem lengedez

Itt állok a déli parton
Talán már itt sem állhatok
Szép emlékeim befagytak
Hiába kutatok régi barátokat

Elmentek ők szépen csendben
Szél zörgeti utánuk a kaput
Az én lelkem is indulni készül
Hisz bánatban itt bőven kijut

Maradnék még,ha nyújtanád kezed
De a hűvös valótól fel nem ébredek
Jégcsapok ülték meg szívemet
S a meleg napsugártól én fel nem ébredek

2O14.O5.1O.Mosonmagyaróvár