Nagyszakállú bekukkantott
tegnap este az ablakon,
nem is sejtette, azt hiszem,
hogy már nagyon-nagyon várom.

Kipucoltam kis csizmámat,
úgy csillogott és villogott,
hogy a tükröm irult-pirult,
s Bodri kutyám is pislogott.

Refrén
Drága, drága Nagyszakállú,
olyan jó, hogy itt vagy megint,
piros puttonyod mélyéből
sok ajándék reám kacsint.

Ígértem én, hogy jó leszek,
szót fogadok, nem nyafogok.
De betartani nem könnyű,
néha kicsit rosszalkodok.

De azért a nagy zsákodból,
ugye, kapok ajándékot?
S a virgácsoddal, kérlek én,
büntesd csak a szomszéd Janót!

Refrén
Drága, drága Nagyszakállú,
olyan jó, hogy itt vagy megint,
piros puttonyod mélyéből
sok ajándék reám kacsint.