Tiborc kommentje ismét beletalált az igazságba. Tette úgy, hogy szavait - ahogyan szokta - tényekkel támasztotta alá. S hogy minden szavával egyetértek, annak egyik oka, hogy hajszál pontosan érintett vagyok az általa leírtakban.

2004-ben súlyos betegségek miatt leszázalékoltak. Évente hívtak felülvizsgálatra. Rosszabbodott az állapotom, ennek ellenére 2009-ben elvették a rokkantságimat. Megfellebbeztem. Első és másod fokon is elutasítottak, így bírósághoz fordultam. A NYUFIG a rokkantnyugdíjamat azonnal megvonta, holott az ügyemben a végső döntés (Bíróság) még nem született meg. 2,5 évig egy árva forintot sem kaptam! Beteg embert sehol nem alkalmaznak, így lehetőségem sem volt a munkavállalásra. (Az újságíró szervezettől sosem vettem fel fizetést.)

A Bíróság kirendelt hivatalból igazságügyi orvosszakértőt, aki megállapította, hogy még nagyobb százalékban vagyok rokkant, ugyancsak jár a rokkantsági.. A Nyugdíjfolyósító a szakvéleményt nem fogadta el. Húzta az ügyet, (hátha közben kinyiffan a szerencsétlen, hiszen nincs semmiféle ellátása. Igaz, ennek ellenére a TB járulékot fizetni kellett!) 
Ezek után a Bíróság az Igazságügyi Orvosszakértői Szakkollégiumhoz fordult, aki fölött már csak a Jó Isten van. Ők még a korábbiaknál is magasabb rokkantsági százalékot állapítottak meg! Aztán vártam hónapokat, míg végül a Bíróság elnökéhez fordultam, hogy bizonyíthatóan rosszabbodott az állapotom, és nem értem, miért húzódik még mindig az ügyem. Ő rendes volt, azonnal elvette a korábbi bírótól az ügyet és átadta egy másiknak, és kiztűzette a tárgyalást...ám jött az ítélkezési szünet, ami további másfél hónapot jelentett.

Az új bíró azzal fogadott, hogy nagyon sajnál, de nem tud ítéletet mondani, mert még nincsenek meg az igazságügyi orvosszakértői szakvélemények! És most figyelem!!!
Az Ig.Orvosszakértőt a bíróság rendeli ki!. A szakvéleményt nekik küldik meg, amit azonnal érkeztetési bélyegzővel látnak el, majd ezután fénymásolják és egy fénymásolt példányt az érintetteknek (így nekem is) elküldenek. - AHOGYAN TETTÉK IS! Tehát én megkaptam ezeket magától a bíróságtól!
Közöltem a bíróval, hogy azok már régen megvannak. A bíró felmutatott 4-5 db jelentéktelen papírt az ügyemben, hogy más irat náluk nincs! Szerencsére én vittem magammal a tőlük korábban kapott iratokat. Elvette tőlem ezeket és megdöbbenve közölte, hogy ezek a bíróságon nincsenek, (eltüntették nyilván őket). MIvel az iratokon ott volt az érkeztetési bélyegző, ez egyértelműen bizonyítoitta, hogy ők küldték ki nekem, így azokat lefénymásolta, és kimondta az ítéletet-  A kapott igazságügyi szakvéleményt ő sem bírálhatja felül, így 2,5 év után visszakaptam a rokkantságimat. Természetesen semmiféle kártalanítást nem kaptam a 2,5 évért...De... Ezt követően kettő héttel később máris behívtak újra felülvizsgálatra... Na nehogy már nekem lehessen igazam! 

Mindezt valóban nem Orbán találja ki, de ő hagyja jóvá... tehát felelős a kormányának minden ténykedéséért. S hogy az én esetem nem egyedi, bizonyítom azzal, hogy néhány esetet a több ezer!!! közül, amelyet elküldtek nekem, közzétettem a másik honlapunkon. Azok ott megtalálhatók! Ezek miatt rokkant ügyben igen csak tájékozott vagyok, nem hasból beszélek, hanem tények, bizonyítékok alapján.

Tovább menve: Súlyos cukorbeteg vagyok. 26-28-as cukorral, napi négyszeri, nagy dózisú inzulinnal szúrva magam. 2-3 havonta vissza is hívnak, dekára lemérve a súlyomat, ellenőrizve a mért cukorszinteket. A cukorszintmérés és annak írogatása sok időt vesz el, nem is tudja az ember azt mindig megtenni, mert nem mindig tartózkodik otthon. Ha nem írom, megkapom a dúrva letolást. (Csak mellesleg: az orvos háromszor akkora, mint én vagyok...) 

Gyerekek és szülők: ugyan mi a jó büdös francból tudnák eltartani a gyermekek iskoláztatása, eltartása mellett még a szülőket is! Normális gyerek eddig is próbált segíteni a szülőkön, amennyire tehette... de nem mindenki milliomos, mint azok az agyament szemetek, akik mindezt kitalálták. Ráadásul melyik szülő fogadja el a nyomorgó gyermekétől, hogy őt is eltartsa?!  Több tucat ismerősöm van, aki azért ment ki külföldre dolgozni (nem is fog hazajönni), mert nem csak magukon kell segíteni, hanem az itthon maradottakon is!

Szakorvoshoz menve: vagy vársz sűrgős esetben is egy-két hónapot, vagy fizetsz! Ez utóbbit azok megtehetik, akik havi több milliós fizetéseket visznek haza. Régen elmentél az orvoshoz, tovább küldött a szakorvoshoz... és egy nap alatt minden megvolt. A műtétek is pár napon belül. Nem ismerték a várólistát...

Apropó, fizetések!

Sosem voltam irigy, de: mivel dolgozik többet az, aki be sem megy a munkahelyére, vagy csak akkor, amikor hangulata támad hozzá...
Akinek évente bármennyi szabadság jut, mert akkor és oda utazik (legtöbbszüör közpénzből) ahová csak akar..

Ezzel szemben egy akármilyen dolgozó egyszerű állampolgár naponta, percnyi pontossággal kénytelen megjelenni a munkahelyén, pisilni is naponta meghatározott néhány percben mehet ki... aki saját szabadságának csak egy negyedével rendelkezik, és azt is kénytelen arra kivenni, hogy ilyen-olyan hivatalos ügyeit intézze... aki számára a szabadság és a pihenés már csak álom, helyette van 12-14 órás munka, amiért jó esetben megkapja a 8 órás munkabért, ami arra elég, hogy éhen ne haljon a család.

Vagyis: vannak ők, és vagyunk mi... És aki mindezt nem látja be, azzal nincs miről beszélgetni. Az az ember csak önmagával törődik, azt embertársai nem érdeklik, pedig ezek tények!

Végül pedig: amikor az ország súlyos adóssággal küszködik, épülnek a focipályák. Nem válasz számomra, hogy sportolni kell, mert aki sportolni akar, az tud focipálya nélkül is!
Épül tovább a felcsúti kisvasút... Amikor emberek százezrei éhbérért dolgoznak (és tisztességesen!!!), addig a miniszterek fizetését (az egyéb juttatásokon kívül!!!)  öt millió forintra emelik.
Kettő havi fizetéséből már házat vesz magának, amiért egy átlag állampolgár egy életen át kegyetlenül megdolgozik - hogy a végén elvegyék tőle...Hol van itt a tisztesség?!