Kedves barátaink Magyarerős írótársaink.

Drága Évámmal, Piszár Évivel közösen, ezzel a verssel kívánunk nektek áldott szép békés Karácsonyt! Fogadjátok szeretettel!  

Kívánunk áldott szép Karácsony ünnepet,
e napon mikor az Urunk megszületett.
Költözzön szívekbe békesség és hála,
csillagfény vetült az apró kis királyra,

Titkos égi jelét ragyogás rajzolta,
kíváncsi népét e pajtába hajszolta!
Alszik a szeretet, édesdeden szunnyad,
arcokon pirosság, mosoly rózsa duzzad.

Szinte fültől fülig, nyílik, körbe éri,
lelkek visszfényeként, sugara kíséri.
Miként fölé hajol, s bámulja kiáltva,
szája tátva marad, annak aki látja!

Ásít a kis csöppség két karját kinyújtja,
Boldogságos Anyja a mécsest meggyújtja.
Pislákoló fénye imbolyogva táncol,
mit a három felség homlokára ráncol.

Kik éppen érkeztek ismeretlenségből,
Napkeleti bölcsként távol messzeségből.
Kezük összefonva imára kulcsolják;
- Köszöntünk Krisztusunk, fenségesen zsongják.

Hirdetjük, szolgáljuk, földi gazdagságod,
mivel a gyarlóság bűneit megváltod.
Leszel a szegénység, s koldusság királya,
esendő tisztesség Szent vértanúsága!

Mitől szikrát szórva háborog az Isten!
Ilyenkor tájt csendben elsiratunk itt lent!
Emlékezetünkben őrzünk, rád találtunk,
nevedben leljük a vigasztalódásunk.

Valamikor régen eljött a december,
és a Mennyországból érkezett egy ember.
Ember, hisz emberként embernek született,
Vissza szállt honnan jött, s Isten gyermeke lett!