Lehunyom a szemem,
és én ébren is álmodom!
Boldogságot, szerelmet,
és sok vidám napot.
Feledjük el bús napokat,
a fájdalomtól átvirrasztott éjszakáinkat.

Álmodom, hisz álmodni oly jó,
két karod ölelése ma is vonzó!
Karod, ha féltőn átölel,
oly boldogság az nekem,
megpihenni öled rejtekében, csendesen,
templomi oltalom,
hisz meg van még a vonzalom.
Oly jó veled, hálás vagyok az Istennek,
hogy téged adott nekem!
Én édes kedvesem,
maradj örökre már velem!

2024. január 11.