Hiányzol kedvesem, ha leszáll az éj,
s hideg ágyamban vacog a szenvedély,
megfagyott könnyeim gurulnak szerteszét,
a lelkem elrepült messzire,
már nem vár itt senki sem.
Reszket a vágy, nincs esélye már,
lassan vége a létnek, a remények kiégnek,
elfelejteni nem lehet,
volt szebb, egyszer, régen.
Megfakul az álom,
beszürkül  minden, a szemünkön hályog,
rég eltűnt a mámor,
még emlékszünk egy finom bor ízére,
de jó lenne érezni az ízét újra veled,
ha a két karod szeretettel átölel.
Hiányzol kedvesem,
álmodj velem szépet, lángoló szerelmet
vad szenvedéllyel, 
légy hősszerelmes,
imádj, szeress,
szívem teli reménnyel,
Repüljünk fel a felhők fölé, hol mindig kék az ég ,
s reméljük, hogy sokáig  együtt  leszünk még.
Hiányzol kedvesem, ha nem vagy velem,
kérlek, maradj meg egy életen át nekem.
Megfakult létünk tegyük szebbé, színesebbé,
szeressük egymást kedvesem,
szeressünk, amíg tehetjük.