Szomorú tapasztalatok az internetről

Olvasom a kommenteket...

Lehet bármely oldal, téma,
megdöbbent a hozadéka.
Megjelenik egy vélemény,
ír hozzá egy bátor legény.
Sötét folt a képe helyén,
- inkognitóban van e lény...
Nekitámad, pocskondiáz,
gerjeszt álnok módon vitát.
Ömlik a sok hozzászólás,
ócsárolás, meg tombolás.
Másik érvét meg sem hallva
küldi meleg éghajlatra.
Nem és kor itt mit se számít,
elzavarja az anyjáig.
Egyik jobbra, másik balra,
kennék egymást fel a falra,
vagy tán nyúznák le a bőrét,
- jó, hogy nincs rá lehetőség.
Szomorúan konstatálom,
szertefoszlik minden álmom.
Tényleg átok ül e népen?
Civódását meg nem értem.
Mikor tanulja meg végre,
egység a jólétnek tétje!
De az örök marakodás,
az állandó acsarkodás,
nem segít a nép bánatán,
sosem lesz itt így Kánaán.