A kutyák hangjával éjszaka
körül ugatta a kolóniát,
de akkor is apáink országa ez - ha
verik a harapós vagy szolga kutyát.
Szétfröccsent hangomat halljátok
civódásaitoknak legyen már vége,
hadd vessem árnyékom közétek,
hogy már közösen nézzünk a fénybe.
Bölcsesség Istenét ide a földre
mert itt nem csak gonoszok laknak,
rokonok barátok mind vagyunk – kik
egymásnak néha szeretetet is adnak.
Páva viseli a koronát az tyúknak nem való,
kerékbe tört országba nyitva az ajtó,
sok vértestvérünket már elvitt a hajó,
de bármily keserves – maradni kell, maradni jó.
Írta:Varga István.Barcs.2016.10.21,
