Álmokkal telt kosarát, éj magához vette,
álmodónak az élményeket átengedte,
mozgalmas életében átélt már száz vihart,
sosem hitt álmokban, most valóságot kavart.

Mi gondolat fejében éberen ott ragyog,
agysejtekben zavaros elegyé csavarog,
mint színes cserepei kaleidoszkópnak, 
mindig változó csodás mandalává válnak.

Körnek negyed cikkelyében, kivágsz egy ábrát,
majd szétteríted, látod álmodnak virágját,
így foghatóvá tetted, álmodnak a képét,
minden éjszakának művészi csendülését.

-írta-Varga István-Barcs-2019.06.20.