De mindig álmomban jelenik
az meg mit ébren várok,
csak az álom ködében tűnnek fel
a tarka ruhában táncoló lányok.

Sokszor álmomat tükrözik
a mély tavak, ha partjain ott állok,
mélységükben homályt látok,
mikor válnak valóra az álmok.

Sok ajtó zárva - sosem nyílik
de rikoltozást hallok mögöttük,
nyitott könyvek tébolyából
szabadulhat nyughatatlan lelkük.

Magány - némaság mos partokat
pók szövi hálóját ereszt fonalat,
távoli sípszó hall - elment a vonat
sosem találom elveszett álmomat.