Jön az este,
lassan sötétedik az ég,
lehűl a levegő,
tudjuk, ősz van még.
Túl, messze a hegyeken,
vörösen izzik az ég alja,
a fák lombja lassan aláhull,
és a talajt betakarja.
Levetik lombruháikat lassan a fák,
vacogva kapaszkodnak egymásba már!
Az ősz átfesti szinte egy éjjel a tájat,
így ad neki csodás bájat!
Már őszi színekbe öltözött a táj,
vörös, sárga, barna,
s ennek minden árnyalata!
Fúj az északi szél,
letépi az utolsó levélkét.
Előkerül a kabát és a sapka,
hideg lesz hajnalra.
Lassan jönnek a hideg, deres,
ködös reggelek és nappalok,
fázósan összebújnak a fák és a bokrok.
Lássuk meg ősz szépségét,
a csodálatos sokféle színét,
élvezzük még a nap simogató sugarát,
a bárányfelhők tovasuhanását!

2024. október 14.

TM