Kiutat kereső szemedben
sorssal vitatkozik az élet.
Áruként mért testedben
szolgaként háborog a véred.
Vándor érdeket szolgál,
és riogat a mérgezett jelen--
az utat jelző fordulónál
tévútra visz a bénított türelem.
Menekülést diktáló kivándorlás
határon túlra vezet.
Nézd! -- vándor gúnyád más,
más a dalod, más az éneked!
Új idő mérgét cipeled
oda is -- kényszerek mérge ez,
rövidített életed
magadba zárt lázadást delejez...
Ma, mások tervezik nyomorod,
ott vigyorog a pénzben.
Az éveket reménnyel foltozod,
mindég valakik zsebében.
Udvarokban szított félelem
lohol -- követ a törvény!
Megfeszítve tépelődik az értelem --
nemzedéket sodor az örvény.
Sirok, 2014. szeptember 13.
