Mennyi pojáca megannyi hordón
bőszen szónokol, mihez köze sincs.
Percemberekre magyar csak legyints!
Én a kokárdám rég belül hordom.
Miniszterek és polgármesterek
Kossuth csizmáját fogják riadtan.
Felejtő néppel telnek a terek!
Én a szívem rég közösbe adtam.
Hatalmi éhtől önjelölt ripők
hajlott hátakon Országházba tart.
Vegyük vissza az ellopott időt!
Testvérül vágyom az összes magyart.
Tiport méltóság – ez maradt nekünk,
s fiaink lelkét folyton rabolják.
De megvan még az egy igaz eskünk -
fogadjuk újra: nem leszünk szolgák!
2018.03.15. Csorba Tibor