Nem lesznek több fényes éjszakák,
egyszer véget ér minden bosszúság,
nappalok is fénytelenek lesznek,
számodra megfagynak az órák, percek.

Temetőkben suhanó árnyak, fények,
bagoly huhogás, foszlott remények,
eltemetett vágyak, letűnt erények,
lopott virágok, ledőlt keresztek.

Láttál már testvér szép temetőt,
gondozatlan sírokat, veszett szemfedőt,
kihantolt sírból ottfelejtett csontot,
özvegyet ki feketében ott imádkozott.

Nem hiszed ezt el nekem, járd a hantokat,
koszorúkkal virágokkal borított, friss sírokat,
kerüld messze a bolyongó friss gyászolókat,
ne kavard fel jobban égő fájdalmukat.