Mintha szólt volna hozzám valaki,
vagy ez a legújabb tévedésem,
talán, egy hangot fogok hallani,
és megtorpantam, az égre néztem.

Ám odafenn csak a némaság cseng,
már ismét becsaptam önmagamat,
szívem hívásra hiába eseng,
jöjjetek, öleljetek át szavak..

Lehet, egy fuvallat, egy lehelet
meglibbent egy levelet az ágon,
az Istennek most ennyire tellett
a többi jelet én már nem is várom,

Vagy a csaló, hazug illúzió
sár-nyugalmamból kiszakított,
egymásba rohant pár dimenzió
tovább rejtve előttem a titok.

De valami dobbant bennem, tudom,
új útra kell magamban  áttérnem,
gyáván csendbe ne halkuljon hangom,
ne legyen híg vízfesték a vérem.

2013. 12. 05.