Eltűnnek a régi élet tanyái,
Az új korszak hagyja  üresen állni.
Kihaltak helyén az enyészet maradt,
Utód a modern új világba szakadt.

Egy csendes őszi napon ki erre jár,
Meszelt, még  takaros lakóhelyet lát.
A kút vízzel telt rocskája arra vár,
Megkóstolja vizét a szomjas madár.

Gyönyörű  napsütés felhőtlen az ég,
A déli árnyékok oly rövidek még.
Ki ismerte a tanyai életet,
Leülhet a padra és elmerenghet.

Oly szorgalmas lehetett a házaspár,
Külső belső rend, nagy volt a tisztaság.
Munkájuktól a megélhetés függött.
Ez becsületes munkára ösztönzött.

Egyszerű emberek, küzdő élete,
Tanította őket az emberségre.
Vasárnap pihentek és harangszóra,
Imádkozni indultak a templomba.

2022.02.02.