Ez a történet azért született, mert az unokahúgom unokájának kötelező olvasmány a Pál utcai fiúk.
Az utolsó fejezetet azonban nem hajlandó elolvasni, mert nagyon szomorú a vége.
Átírtam, a neveket is megváltoztattam, és így már a kis szíve nem lesz annyira bánatos, mivel akár így is történhetett volna. Azt azért mondtuk, hogy az olvasónaplót ne ez alapján töltse ki.
Toka karonfogta Porecsetet, és azt mondta neki:
- Gyere, most hazamegyünk, a csatának vége, anyád tuti pizzát sütött vacsorára!
Lassan ballagtak, közben megbeszélték az elmúlt órák történéseit.
- Az volt a legjobb, amikor a sárral arcon találtad Béts Berit, meg mikor a macska ijedtében a hátára ugrott a tetőről! Szakadtam a röhögéstől - mondta Toka, miközben Porecset alig vánszorgott mellette. - Mi bajod van? - kérdezte aggódva, tenyerét a homlokára tette, de a fiú elrántotta a fejét.
- Semmi bajom, csak az új Nike sportcsukám úgy feltörte a lábam, alig bírok menni - és ezzel a lendülettel már rúgta is le a lábáról. Leült a járdaszegélyre, és masszírozgatni kezdte fájdalmas arckifejezéssel.
- Már azt hittem, a fürdetésektől fáztál meg!
- Megszoktam, három hete nem jó a boyler, hideg vízben tusolunk, apám szerint a télen indulhatok a rozmár versenyen Alaszkában - elmélyítette a hangját, és röhögött saját viccén.
Toka elgondolkodva állt.
- Te! Megvan neked még az a ps játék, amivel a múltkor játszottunk?
- Persze - válaszolt Porecset.
- Oké, ha nekem adod, kinevezlek kapitánynak, a többieknek meg nem szólunk róla. Tartotta a tenyerét, várva, hogy Porecset belecsapjon.
Ő egy kicsit gondolkodott, majd azt mondta:
- Rendben van, de akkor nekem adod még a napszemüvegedet is. Ezzel kezet fogtak, az egyezség megköttetett, majd mindegyik elment haza. Másnap Toka kiment a grundra, megnézte a csata helyét, és Nanóval kicsit leültek beszélgetni.
- Hát - sóhajtott Nanó - itt meg a jövő héten építkezés kezdődik, valami apartmanházak lesznek, a polgármester eladta a telket. Állítólag játszótérrel, garázsokkal, meg valami étteremmel. Remélem, jöttök akkor is - nevetett Nanó - olyan jól szórakoztam, míg a gumilövedékkel lövöldöztetek, bár amikor én is kaptam egyet, nem örültem neki!
Hangosan nevettek, miközben a szél porfelhőt kavart a kis grund közepén. Közben Porecsetet anyja bezavarta a fürdőkádba, már volt melegvíz, szerencsére, és azt gondolta, hogy olyan szutykos a pólója, inkább kidobja, mint mosogasa. De azért elindította a mosógépet, kirakta a pizzát az asztalra, és miután látta, hogy fia milyen jóízűen eszik, elment, hogy megnézze kedvenc sorozatát a tévében.