Egy fájó sírást hallok az éjszakában
Egy kutya ül egymagában
Elhagyta a házat gazdája
De ő vigyázza,visszavárja
Bús nyüszítés,vonítás
Szörnyű ez a fájdalmas zokogás
Mert hű szíve még várja
Talán visszajön érte gazdája
Mert ő nagyon szerette
Most elhagyta,elfeledte
Elfeledte a közös örömet,a játékot
A hűséget eldobta,megunt ajándékot
S most fáj,gyötri szíve
Vonít az éjszakában ,érte
Nincs válasz,nincs felelet
Elhagyta őt megunt ebet
Pedig ő hűségét adta neki
Siratja,hívja,de nem felel senki
Csend terül el a sötét éjben
Csak az ő hangja hasít a szélben
Zivatar van bent a szívben
S kint a hideg légben
Villám csattog,őt nem védi senki sem
Fájdalmát nem érzi senki ,nem
Egy fájó sírást hallok az éjszakában
Villám cikázik,nincs kegyelem
Egy gazda sír,kutyáját siratja az éjben
Elveszett mindene,nem érti meg senki,nem !!!
2O14.O6.24. Mosonmagyaróvár