Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Kontraszt

Marika Lovász
Marika Lovász képe
„ Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve „ Jób 1.22.
      Nikolett életrevaló vidám, örökké izgő-mozgó kisleányka. Épp csak megtanulta a betűvetést, olvasást. Második osztályba járt. Tanítói kedvelték, jó eszű, szorgalmas kisgyermek. Biciklizni szeretett. Ha a szabadba ment, biztos, hogy bringára ült. Élvezte a száguldást. Így történt azon a napon is. Iskola után anyukájával és kistestvérével az udvaron tevékenykedtek. A bicikli természetesen vele volt, mert egy tapodtat sem tágított mellőle. Hátha kell valamit hozni az anyunak,- mondjuk a boltból – vagy kishugának Tündikének lesz kedve valahova szaladni, és akkor ő tekerhet utána. Nem kellett menni sehova. Anyukája azt mondta, valószínű eső lesz, viharosak a felhők az égen. Niki boldogan körözött az udvarban biciklijével, amikor lecsapott a mennykő. Hatalmas dörgés, kis villámlással, és Niki elterült a földön. Azonnal jött a mentő, de a kislány életét már nem lehetett megmenteni. Agyonütötte a villám. A bicikli húzta le az égi elektromosságot - ezt mondják szakértők -és adta tovább kicsiny testébe.
        Hófehér koporsóján a felirat: élt nyolc évet…

    Brigitta egészséges kislánynak született. Legalábbis úgy látták a szülők. Még két hónapos sem volt, észre lehetett venni a jeleket. A kicsi túl lassú, nem úgy reagál, ahogyan az elvárható az újszülöttektől. Orvoshoz vitték. Senki sem tudott segíteni. Valamennyit javított Brigitta állapotán a Pethő Intézet gyógyterápiája, de ahogy múltak az évek, tudni lehetett, sem fizikálisan, sem agyilag nem megfelelő a fejlődése. Nem tanult meg járni sem, nem tud írni, olvasni sem. A könyvet szívesen forgatja, mert kellemes hangon zörögnek a lapjai. Teste nem korcs, nőiesek vonalai. Tizenhat éves korától menzesze is van. És mindez úgy, hogy közben pelenkázni kell, mert bepisil, bekakil. Egészséges ember számára többnyire az ilyen gyermek élő-halott! Szerencsére az ápolásában részt vesz a papa is. Ő rakja át a tolószékbe minden reggel, viszi ki a levegőre.
        Brigitta így él már harminckét éve....
Az emberek többnyire bénán nézik, és nem értik. Hogyan van ez?
„Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve!” Jób 1.22.

Rovatok: 
Irodalom