Kötöttségek pányvája

Pilinszky János emlékére

Oldódjon le rólam a kishitű pányva,
szelíden indulnék ártatlan kalandra,
kerüljön el engem a nagyképűség, gőg
epekedve várnak a letarolt erdők,
legyen józan mérték és egyensúly bennem,
mikor kopog majd az elkerülhetetlen.

A sóvár mohóság ne legyen a társam,
 szerény ünnepet is kiöltözve várjam,
és költözz ki belőlem gyűlölet, harag,
csipogjanak bennem szeretet madarak,  
rossz szándék lasszója kerüljön el engem,
ne érjen váratlan elkerülhetetlen.  

 Ne marjon égő éh, a telhetetlenség,
ami nekem kellett, már megadta az ég,
a kiszolgáltatottság foglya ne legyek,
játszanak térdemen unokák, gyerekek,
a lelkemben imbolygó, kis fények égnek,
álomban is ébren fogadom a véget.

Demencia árnya végleg feledjél el,
hogy majd a végzetemnek is tiszta fejjel
nézhessek a szemébe, nem esve térdre,
nem kérve semmit, égi prímás hegedül,
ha az elkerülhetetlen mellém leül.

2021. 10. 10.