Karácsonykor, mikor millió csillag táncot jár az éjben,
s közben a sok hópehely a tájra fehér leplet lehel a télben,
odakint fenyő illata száll a hideg szélben.

Idebent kalácsillat járja át a házat,
fenyőfád fénye ragyogja be szobádat.

Eljön a Szeretet, s ott lesz mindenki szívében.
Boldogan örültök egymásnak a Szenteste fényében.

A csillagszórók sistergése közt gondoljatok majd arra,
ahogy a zöld fenyő árnyékot vet a fehér falra,
s látod az angyalt is suhanni amarra.

Ne csak most, hanem tartson ki szívetekben egész évben a szeretet.
Ne szálljon el, mint fagyos éjben a lehelet.

Ne olvadjon el, mint majd tavasszal a hópehely,
mindig legyen számára szívetekben elég hely.

TM