Mintha nagy fal lenne a Karácsony,
s a múló idő ott révbe érne –
fürge fény se juthat át a rácson,
oly sűrű az éter szövedéke.

Ott interferál az ember vágya
és az isteni teremtő szándék –
akkor egy pillanatra belátja
a teremtmény: élni szent ajándék.

Kettévágott világ: fény és sötét,
szeretet lobban tisztán egy lencsén –
maga a gyújtópont lett végső tét:
törvény marad-e a vak szerencsén?

2018.12.16.  Csorba Tibor