Béke és nyugalom tölti be a tájat,
finom takaró borítja a házat,
lépteim nyomait visszanézve látom,
mintha csak én járnék ezen a világon.

Szellő megrebbentett kemény, jeges gallyat,
felugat egy kutya, hamar el is hallgat,
talán nem érezte oly bajnak a zaját,
így hagyja aludni még álmodó urát.

Házfalak ablakán már fények gyulladnak,
egy új napnak pislogva utat mutatnak.
füttyentett egy madár, keltené a napot,
unja a sötétet, és a kemény fagyot.

Hamar itt az újév, ha elmúlt a karácsony,
túl leszünk a bódító, de fárasztó varázson,
rázendít a madár egy kikelet nótára,
megszépül tőle a hajnal hűs órája.