Anya ki öt gyermeknek adott életet,
őket szereti, egy sem kiközösített,
mindegyik más, lehet nem is egy apától,
de egy testből szakadt, egy szülőanyától.

Mindegyiket szereti, emlője táplálta,
egy nyelven beszélnek, egy a Hazája,
óvja őket, még ha ötfelé is szakadtak,
nem önszántukból, határon túl maradtak.

Őrvidék, Kárpátalja vagy a Felvidék,
ott van még, Erdély és a színes Délvidék,
testvérek vagyunk mind, egy Édesanyától,
de elszakították őket az ŐSHAZÁTÓL.

Mint kiéheztetett fenevadak estek,
azokra kikkel vala, egy asztalnál ültek,
falvakat városokat átneveztek,
erdei kunyhóikból házainkba költöztek.

Imára magyar testvéreim, világon szerte,
Üdvözlégy Mária kivagy a mennyekbe,
könyörgünk, igazságot Magyarföldünkre,
hisz a sors népünket századokon át verte.

Turulmadár ott fenn kering a kék légben,
látja Kárpát medencét piros fehér zöldben,
így ragyogva hirdeti él még magyar itten,
kéz a kézben vagyunk együtt testvéreinkkel.

Igazságtalanság átka mi ránk zúdult,
sok-sok magyar család miatta elbúsult,
ám eljön az Isteni igazság nemsokára,
mikor derű költözik minden magyar homlokára.

-írta-Varga István-Barcs-2020.05.27.