Bólogat a hóvirág,
szellő simogatja,
kivirít a zöld fűből
aprócska harangja.

Mohaszőnyeg üde zöld
a domb oldalában,
ékesíti pipitér
virágos mintával.

Hunyorít még a hunyor,
ily korán kell kelni?
Kérdi, mikor a napfény
álmából ébreszti.

Mocorog már a nárcisz,
utat tör a földből,
óva inti bimbóját,
várjon még, ne jöjjön!

Csalóka még az idő,
tarsolyában fagy van,
s szétteríti a földön
borús hangulatban.