Illúzió, vagy valóság,
a csillagos ég felettem,
a szelet fogó vitorlák,
vagy hósapka a hegyeken.

Látok szürke madarakat,
repülni a magas égen,
lehet képzeletem szalad,
árnyékok az esti fényben.

Halk suttogó hangot hallok,
egy csendes nyári délután,
lehetnek bús égi lantok,
vagy halk futam a zongorán.

A lét hatalmas tengerén,
apró kis élőlény vagyok,
mint fodrok a víz tetején,
vagy a sivatagi homok.

Ha egyszer majd messze megyek,
por leszek a mindenségben,
rálelek amit keresek,
a végtelen kiskertjében.