Áldás az eső, forró nyári napon,
még akkor is, ha hirtelen nyakamba kapom,
nem baj, ha sár van, kerülöm a tócsát,
míg a napnak fénysugarát szórják.

Áldás a napfény sötét téli délután,
ha átsüt komor felhők fátyolán,
langyos ereje jólesően melegít,
látványa jókedvet hoz, felvidít.

Áldás a hótakaró a földnek,
örül a nyugalomnak, csöndnek,
vele örül felnőtt és gyermek,
dombok oldalai kacagástól zengnek.

Áldás lehet valakinek a szél?
Hajónak, ha gyors kikötést remél,
dolgozónak forró völgyeken,
szélmalmoknak fent a hegyeken.

Hol szidjuk, hol dicsérjük az időt,
napfényt, szelet és esőt,
mindenki máshogyan képzeli,
de valahogy mégis elviseli.