Dáma Lovag Erdős Anna :
Hortobágy dicsérete

Ó te szép Magyarország
Csodálatos tája
Nincs a világon senkinek
Ilyen mesés Hortobágya

Kilenc lyukú hídnál
Legel a szürke gulya
Vágtat a híres ménes,
Mint lángparipa

Nap korongja ontja bő melegét
Nagy forróságban délibábos ég int feléd
Szürke tehén csorda ballag az itatóra
Vágtat a híres ménes,friss víz jó volna

Daru madár,hívja a párját
Túzok madár érte nagyot kiált
Nagy méltósággal lépeget a gólya
Fácán rikolt,mint,ha ő lenne e táj
Egyedüli lakója
Pacsirta szép énekével ad rá feleletet

Kútágas messziről a szomjazót csalogatja
Odagyűlik a pásztorok,csikósok csapata
Mert a hőséget ők is alig bírják
Friss vízzel töltik meg az állatok itatóját

Mire eljön az este,nap nyugovóra tér
Távolból furulya szó mesél
Csárdában öreg dudás játsza a nótát
Prímás húzza,pénz jár a vonónak /Bura Zsigmond/

Hajnal pírja hasad,csend ül a tájra
Tüzesen kel fel a nap koronája
Nyargaló ménes jön amott,nagy port kavarva
Felveri a nyugalmat,mert ő így akarja.

Természet órája tudja a dolgát
Pontos időre állítja mutatóját
Tavaszra nyár jön,ősz köszön a télnek
Csodás forgatagban zajlik az élet

.2O12.O7.O5.Mosonmagyaróvár
kép...net