Hol vesztek el megálmodott álmaim,
hova tűntek el a titkos vágyaim,
ezen kérdésekre sosem lesz válasz,
mint öreg koromra az elmaradt támasz.

De minek is a támasz, az már szomorú,
de korai volna még virágkoszorú,
babérkoszorúra nemigen kell vágynom,
elismerés az valóra válható álmom.

Bárányfelhők sosem eresztenek könnyet,
a Holdfény sosem melegíti a Földet,
sok hibás évet sajnos nem javíthatok,
de míg kezem lábam mozog addig alkotok.

Barcs, 2019.03.25.