Jártál már a hótól tündöklő hegyen,
hol hideg szél csípi pirosra arcod,
vagy tenger ölelte csöppnyi szigeten,
hol nincsenek csak ismeretlen arcok?

Hallgattál napnyugtakor madárcsicsergést,
a réten tücsökzenét fűszál között,
fogtad-e tenyeredbe kedvesed kezét,
mikor a hajó új helyen kikötött?

Láttál dupla szivárványt festő ecsetet,
míg bőrig áztál langyos esőben,
simogatta a nap becsukott szemedet,
vagy hallgatóztál-e már sűrű ködben?

Ha nem, akkor keresd meg azt a helyet,
ahol a szellő nevedet suttogja,
ahol boldognak érzed a szívedet,
és a boldogság a tenyerét nyújtja.