negyvenhét éven át mi ketten
együtt jártunk apám sírjához
de három éve már én csendben
csak hozzászoktam a síráshoz

te is elmentél, apu hívott
s én maradtam árván, egyedül
csak a lelkem fájón ordított
akkor is, s most is csak menekül

menekül, mert fáj minden emlék
fáj, hogy nem ölel át karotok
s ha a múltba visszamehetnék
újra együtt lennénk boldogok

2023. október 31.