Hiába tudtam, egyszer így lesz,
A győztesből válok majd vesztes,
Szerelembe voltam szerelmes.
Eltűnt régen minden büszkeség,
Szívem üresség feszíti szét,
De így is oly szép volt, nagyon szép.
Komor felhő életem egén,
Gazdag voltam, most nagyon szegény
Vagyok, így járok, jól tudtam én.
A világ dobog halkan, csendbe,
Mosolygok virágra, emberre,
Szerelmesen a szerelembe.
Akár közel, vagy messze a vég,
Már elkísér ez a betegség,
A szépségből sosem volt elég.

2015. 06. 02.   

Az egyetlen cél
Versmorzsa

Egyetlen célod
ha megvalósítod már
tiéd a világ.