Hasztalan hívott Amszterdam, London,
Itthon hordozom sorsomat, gondom,
Itt tartott e szív-alakú ország,
Utamat állta sok rozsdás korlát,

Ezer koszorúér fut szerteszét,
Itt gyógyítgatom lelkemnek sebét,
Széthúzás, közöny és ellentmondás,
Nekilendülés és megtorpanás,

Pártütés, viszály, vírus-aknazár,
Sorsom e szegényes, magyar bazár,
Haza csak egy van, ha mostoha is,
Szűk a cipőm, benne nyom egy kavics,

A világ nagy, de én őt szeretem,
Keserű kenyerem, édes nyelvem
Tőle kapom, itt mindenki megért,
Ha dolgozok legtöbbször garasért,

A sírköveken ismerős nevek,
Maradnom kellett, el nem mehetek,
Kifosztva, alázva, megcsonkítva
Is benne ősdelej, létem titka,

Almafán érő, édes szerelem,
Gyönyörködöm a szorgos méheken,
Ha néha sírok, mert ezt még hagynak,
Bánatom szól a Holdnak, a Napnak,

Oly keveset tett meg a kedvemért,
Nem védett, óvott, mint az acélvért,
Tudom a múltat, a mát figyelem,
Jövőt nem látok, könnyes a szemem,
Pár kimutatás hamis és kétes,    

Ölelj Hazám, Mostohám, Te, Édes!   

2021. 03 15.